Óbudai téglagyárak, cegaj

Az 1850-es években az óbudai Bécsi út feletti Kiscelli-hegyoldal jó minőségű agyagjára több téglagyár is települt, majd a következő évtizedekben a kisebbeket az eredményesebbek fokozatosan bekebelezték, így 1867-ben létrejött a Victoria Gőztéglagyár, amely 1906-tól Bohn Mihály és Társai téglagyára néven működött (Bécsi út 166-168.) és  1869-ben az Újlaki Tégla- és Mészégető Rt. (Bécsi út 134.).

A Victoria - Bohn Téglagyár – időközben többször is nevet váltott  – 1975-ig működött, bányagödrét a saját meddőjével töltötték fel. A téglagyár helyén 1999 és 2000 között felépítették az EuroCenter bevásárlóközpontot, majd néhány évvel később a Farkastorki út menti hegyoldali „fecskefészkes” zsufoltságú  lakótelepet.

Az Újlaki Tégla- és Mészégető Rt.-nek a Bécsi út város felőli oldalán lévő szárítói helyébe  1958 és 1964 között felépült az Óbudai Kísérleti Lakótelep. Az – ugyancsak különböző neveken létezett  –  teljes téglagyár bezárására 1973-ban került sor. A hatalmas bányagödröt a következő 13 év során öt fővárosi kerület kommunális hulladékával, majd több mint két millió köbméter sittel töltötték fel. A téglagyár (és a mellette lévő UFC sportpálya) helyén épült fel a Raul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium (2007-ig Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola), valamint a Praktiker és a StopShop áruházak .

A két gyár munkásai számára a Bécsi út és a Vörösvári út találkozásának háromszögében, a  kettőt akkor összekötő Ágoston és Körte utcák mentén, illetve a Föld és Vályog utcák mentén jött létre a barakkszerű földszintes házakból álló munkáslakótelep, a „cegaj”. A képeken látható nyolcszögletű kémény az Újlaki téglagyárban épült 1884-ben.